linux13

A böngészők, amikkel az internet színes világába lépünk első hallására ma már közhelynek számítnak. Ki ne tudná mi is az a böngésző?! (vannak bőven) Kérdezem akkor mit is akarunk mi itt?

Azt gondolom többen konstatálták már, hogy egyes oldalak másképpen jelennek meg a monitoron ha mondjuk az Internet Explorert használjuk, mint ha a Mozilla Firefoxot. Ezt a böngésző típusa okozza, amit felépítése határoz meg. Előnyük, hogy az idők folyamán minden böngészőcsalád nagyot fejlődött, főleg a központi update segítségével, amit legkönnyebben az interneten keresztül, automatikusan végeznek el a programok.

Itt a lényeg; programok! Vagyis ezek nem mások mint programok, amiket valakik létrehoztak, valamilyen szempontok alapján. Először is meghatározták a célját, aztán, hogy mit kell nyújtania elsődlegesen a létrehozó számára, másodlagosan a felhasználók számára. Aztán megtervezték a felületet, és megírták a programmagot, a motort. Motor nem sok féle van, összesen négy féle, (leszűkítve igazándiból kettő) ezt variálgatva azonban a bináris alapok többet nyújtanak mint azt eltudnánk képzelni. A programozók agya pedig különleges képességeket rejt egy átlag emberéhez képpest. Miért nincs akkor mondjuk száz féle böngésző? Mert nincs rá szükség. Még ez is sok ami most van, és az állandó verseny ezek túlfejlesztéséhez vezet. Hogy ez mit jelent, - kusza dolgokat. A W3c fő kitűzése az egységesítése annak a sokszínű és értelmetlenül előadott adathalmaznak amit ma az internet takar. Ehhez a böngésző családok is igyekeznek hozzájárulni a maguk módján.

A Netscape navigátor mind a két típusú böngésző motort tartalmazza, vagyis meghatározhatjuk, hogy Internet Explorer motort, vagy Mozilla motort használunk az oldal megjelenítéséhez. Ez nagyon jó egy oldal kontrollálásánál, hogy az, hogyan fog megjelenni a felhasználó gépén ha egyik, vagy másik böngésző típust használja. Nem térnék ki a Netscape részleteire, hogy ez eredetileg egy Internet Explorer kiegészítésként indult, mire 10 éves lett tulajdon képen alig ismerik, stb. Az kijelenthető, hogy a legtökéletesebb böngésző az Internet Explorer. Ez nyújt a legtöbbet, és ez rejti magában a legtöbb veszélyt is a felhasználó számára, főleg a Windows rendszerprogramban betöltött szerepe miatt. Állandó fejlesztés alatt áll, közzel 17 éve. Jelen állapotában szinte mindenre képpes, vagyis az interneten található valamennyi fájl típust képpes megjeleníteni, értelmezni. Nem jól kommunikált, - sok esetben fel sem ismerte azonban a Mozzilla alapokra épített .org .net és még egy-két nem publikus végződésű oldalakkal és nem kommunikál a MAC rendszer egyes fájl típusaival. Ez nem véletlen, a Microsoft ugyanúgy saját klientúrát akart anno kialakítani mint a MAC ezért mindent meg is tettek, magukért és egymás ellen, aminek többek közt ez lett az eredménye. A Linux társadalom, amit a Mozilla project takart nem sokra volt nézve. Mondjuk mint ahogy egy vezérigazgató felismeri az utcán az egyik udvaros takarító emberét, - kivéve ha Ő az aki az igazgató cipőjén húzta át a seprűjét. Mára - főleg a 2006-ban végrehajtott fúziók és a W3c fáradozásának eredménye képen a helyzet igen nagyot változott. Az úgynevezett biztonsági frissítésekben nem csak a biztonság, hanem a szerkezet is átírható, így a régen butácska böngészőink, mára már igen intelligensekké válhattak, ha megfelelően frissítettük a rendszerünket.

A Mozilla mára átalakult, az általa dédelgetet Firefox szép lassan leváltotta és most készül a Firefox 3. verziója a Gran Paradiso. Melyet itt be is mutatunk.

Firefoxunk - a mi kis Tűzrókánk a kettes verzióban olyannyira eltévelyedett, hogy ha a setup-ban mindent ki x-eltünk akkor egy emeletes-emeletes menübárhoz juthattunk, persze a képernyő rovására. Ebben mindent kérhettünk az xml hitelesítéstől a html validatorig, valamint, a spam szűréstől az időjárás kódkészlet kezeléséig, és végül már csak az a gomb maradt ki, hogy "BÖNGÉSSZÉL MÁR!". Tudni illik könnyen elérhető, hogy az abszolút helyestől eltérő weblapok nem jelennek meg, és mivel ily lapok száma igen csekély az internet világában , akár be is fejezhetjük a böngészést a netten.

Illetve böngészőt kell váltanunk, mert a felinstallált menübár és beállításai nem kapcsolhatók ki! Természetesen ez nem a felhasználó érdekei miatt van így, - egyszerű üzlet. A Firefox pedig - látszólag ért az üzlethez. Először megetette magát a Mozilla projekttel, ettől a Mozilla mára már nem is létezik önállóan. Pedig igen kiváló böngésző volt, felülete letisztult, kezelhetősége, beállítása egyszerű, ötször gyorsabb mint az Internet Explorer. Beépített letöltés kezelővel, és levelezővel. A lényeg, a Firefox Mozilla motort használ a böngésző felépítését erre tervezte, a felület az egyszerű kezelhetőség,önálló munka, a Mozzilla pedig aki éppen ellustult, meghátrált, megállt fejlesztéseivel, ezt meglovagolta.

Meakulpa. A bekeretezett tartalom tekintetében.

Kiadták a Firefox 2.0.0.1 javítását, hát gratulálunk. Minden hiba kijavítva, gyors, semmilyen felesleges csüngő - ha kikapcsoljuk a Nézet menü Eszköztárak menüjében.

Testre szabható - mindenki saját igény szerint bővítheti a rendelkezésre álló kiegészítésekkel, a flash kezelést megoldották Linuxban is, de vigyázzunk a lehetőségeink alkalmazásával.!

Találunk benne ChatZillát, WebDeweloppert,RSS Wizardot , FlasGotot, FireFtp.klienst, Weather reptéri információkat az időjárásról, és sok egyéb hasznos, a testre szabást segítő lehetőséget.

Letölthető: Firefox 2.0.0.1

Az üzlet íze.

A Google meg azt lovagolta meg, hogy van egy új böngésző amit jól ellehet terjeszteni mint újdonságot, és ez hatalmas reklám lehetőség. Egyezséget kötöttek és jó üzlet lett mindenkinek.

A Mozilla újra élesztve

A Mozilla böngésző, és a hozzátartozó Composer, ami egy igen jó minőségű weboldal készítő, a hozzátartozó beépülő naptár-komponens és levelező klienssel együtt, most új néven SeaMonkey néven lett újraélesztve.

Mint Silvester Stalone a Roky 10 ben. Jobb mint az elődje. Hiába a kor némelyeknek hasznukra válik.(?)

A Mozilla projekt talán egyetlen szépséghibája, hogy nem jól kezeli a flash fájlokat, nem állnak rendelkezésre a szükséges kiegészítők Linuxon. Ezért Linuxban előfordulhat, hogy nem tudunk filmet nézni a böngészőnkben, és nem jelennek meg a mozgókép reklámok- mozgóképek a Firefoxban.

Természetes vagy sem,a Mozzilla böngésző a saját pluginjével képes kezelni a flash-t. De ezt a Firefox nem teszi magáévá pedig ugyan azt a plugint használná.

Windows alatt más a helyzet, főleg ha Firefoxot Internet Explorer rendszerrel futtatjuk.

Ez a rendszer elem megszűnt, helyette egy kis hasonlóságot látni - jól kibővítve az Internet Explorer 7 el.

Minden böngészőhöz tartozik egy levelező is, azt, hogy a szokásos POP, IMAP stb. klienseket kezeli, mára már természetes. Tehát mint az Internet Explorerhez tartozik az Outlook Express, úgy a Mozilla - Firefoxhoz, a Thunderbird - Viharmadár- nevű levelező kliens tartozik. Igen kivalló, beépített spam szűrőt tartalmaz, de ma már ezt az Outlook is tartalmazza. Az Outlook Express nem.

A spam - reklámlevél - szűrése egyes szolgáltatóknál , akik maguk is végeznek "ügyfeleik érdekében" szerveroldali spam szűrést - a franc nem kérte - esetleg azt eredményezi, hogy egyes fontos leveleink is eltűnhetnek az éterben. Ez a kormányzati portálokról érkező értesítések esetében érdekes eredményeket hozhat a regisztrált új Ügyfélkapu tulajdonosának. Persze a portál is gondolt erre és saját belső levelező tárhelyet biztosít minden regisztrációhoz. De azért példa képen, egy olyan értesítést, hogy "Összedőlt a portálunk! Szíves türelmüket kérjük !" mégis csak a megadott email címre fogják küldeni, mint ahogy az első emailt is a regisztrációhoz szükséges jelszóval együtt.

Linuxban a flash kezelés egyetlen böngészőben sem működik tökéletesen, talán a Firefox 3. majd erre is nyújt megoldást a sok egyébként felesleges rendszergazda szintű a felhasználó szemszögéből felesleges kacat helyett.

Ez szerencsénkre megváltozott, ráadásul kijavították a Szoftver Update hibáit.

További böngészők Linuxban: Koungeror egy igen kiváló rendszerszintű böngésző, a forrásfájlokat és egyéb programozói ismereteket igénylő xml, xaml , wml és további php fájlokat is böngészhetünk , megfelelő telepítés esetén szerkeszthetünk segítségével.

Ennek az írásnak egyetlen célja, hogy ha valami nem működik úgy ahogy azt elvárnánk, az nem vírus, nem rendszer hiba, és nem a mi esetlenségünk, csupán a programozók nem úgy gondolták ahogy mi elvártuk volna.

Fentiek a MAC rendszerben nem fordulhatnak elő, ott amiért fizetett a felhasználó, az minden szinten így a böngészők területén is maximális minőségben működik. Mivel a Microsoft célkitűzései az idők folyamán sokat változtak, nem sok idő mire ez az eredmény tőlük is elvárható fogalom lesz és nem kell frissítgetni legfeljebb egy egy új verzió esetén, évente egyszer.

Ide kívánkozik, hogy a MAC OSX nem más mint egy UNIX alapú platform, ami a Linux alapja is. Nos Linuxban ezt a nívót egyedül a RED-HAT Linux nyújtja , természetesen igen borsos áron. (erről már előzőleg beszámoltunk) A két rendszer és a Windows közös jellemzője, hogy " amit fizetsz azt kapod" - ami a Windows esetében még nem teljesen valósult meg. Mit akar ez kifejezni? A Windowsal ellentétben a MAC OSX, és a RED-HAT Linux nem toldható foldható, ellenben hiba mentes működést garantál a megvásárolt rendszer minden elemére.

A Linux rendszerek közül a SUSE Linux számíthat arra, hogy a grafikus programok fejlesztésével a Microsoft és a Novell együtt működéséből egy még stabilabb rendszer kerekedik, ha a fejlesztéseiket összhangba sikerül állítani és nem egymás torkát harapdálják a licencek birtoklása miatt. A Linux böngészőivel olyan helyekre is eljuthat az Internet világában, amikről mint Windowst használó még csak nem is halott a kedves felhasználó.