Fricska

Schmit Pál és a szitakötők!

Szia Barátom,Tom!

Ezt csak a Schmitt Pál vita miatt irom; A kisdoktori értekezés nem diplomamunka? Dehogy nem! Doktori cím és egy Disszertáció vagyis záró Szak dolgozat, valamely szakág valamely tárgyában, ami önmagában valami újat tartalmaz. Nem tudományos rangfokozat – egyébként sem feltétele a politikának a tudományos rang. Az meg ködösítés, hogy mennyien PhD-t ínak Magyarhonban mert, a PhD a latin „Philosophiæ Doctor” (= A filozófia doktora) rövidítése. És képzeld Magyarországon jelenleg állítólag ez az egyetlen tudományos cím! Ezek szerint itt csak az lehet tudományos munkatárs, akinek ez is megvan, többek közt. Lásd: Eperke vagy Dr.Szöszi!

És ugye az a diploma “záró dolgozatát”, az, - az általam említett disszertáció jelentené. A disszertáció meg igenis egy szakdolgozat melynek vannak formai és tartalmi követelményei. Példaként;

„A doktori disszertációval szembeni tartalmi követelmény

A doktori disszertáció elmélyült és – a témavezető mindenkori támogatásával – készült egyéni kutatómunka eredménye, amely eredeti tudományos megállapításokat tartalmaz. A disszertációval a jelölt azt bizonyítja, hogy képes a párbeszédre tudományterületének legfontosabb képviselőivel, azaz kellő szakirodalmi tájékozottságra tett szert, mások eredményeit kellő csoportosításban, értő módon fel tudja dolgozni, ki tudja alakítani velük szemben saját álláspontját, és eredményeit pontosan meg tudja különböztetni mások eredményeitől. A disszertációnak tehát az adott tudomány nemzetközi normáinak kell megfelelnie, publikálhatónak kell lennie, illetőleg bizonyos részei lehetőleg már publikálásra is kerültek”

. A doktori disszertáció terjedelme

A disszertáció maximális terjedelme a doktori iskolában 15 szerzői ív (600.000 karakter), azaz az alábbiakban meghatározott paraméterek mellett kb. 225 oldal, minimális terjedelme 9 szerzői ív (360.000 karakter), azaz kb. 135 oldal. Az ideális terjedelem tehát 11-12 szerzői ív (kb. 165-180 oldal). A terjedelembe nem számít bele a tartalomjegyzék, a bibliográfia (irodalomjegyzék), a szövegközlés, az esetleges köszönetnyilvánítási rész és az ábrák, illusztrációk, képek, rajzok vagy egyéb szemléltető anyagok és a magyar vagy idegen nyelvű rezümé. A terjedelmi korlátok és a formai előírások nem vonatkoznak arra az esetre, ha a doktorandusz külföldi részképzés, nemzetközi egyetemközi szerződés keretei között (például co-tutelle) készíti és védi meg disszertációját. Ilyenkor a nemzetközi szerződés alapján a társintézmény szabályai érvényesek

7.13.5. Hivatkozások

A disszertáció tudományos mű, azaz feltétlenül tartalmaz hivatkozásokat, bibliográfiát/irodalomjegyzéket. A hivatkozás módja: láb vagy végjegyzet. A hivatkozás vagy bibliográfia formai követelményei megegyeznek a Művészettörténeti Értesítő formai követelményeivel. A tartalomjegyzék lehet a szöveg elején vagy végén is.

Doktori (PhD) értekezés tézisei

A doktori tézisek javasolt szerkezeti felépítése”

idézetek vége, -  PhD  http://arthist.elte.hu/kepz_phd_szmsz_5.doc

Ennek betartatását a mindenkori vizsgabizottság hivatott ellenőrizni. Nem a tanuló a hibás, azért mert elfogadták, hanem a vizsgáztatató aki el sem olvasta a nagy terjedelemre való tekintettel – és ez volt a trükk benne . AZ meg, hogy ki mit hisz hogy hogyan zajlott az eset nem mérvadó. Bizonyítsa! Nem biztos, hogy Schmitt Pál megvesztegetett vagy rá vett bár kit arra, hogy engedjék át. Lehet csak élt egy diák trükkel. És bejött neki! Nem olvasták el a dolgozatát. A plágium meg veszélyes pálya formai meghatározások nélkül.” Kérdem én, – és joggal! ”* – honnan a francból kellett volna tudnia a vizsgáztató bizottság bármelyik személyének, azt, hogy ezt a témakört valaki Bulgáriában és/vagy német honban leírta, és ez egy idézet? Sehonnan. Na ez volt a Schmitt Pali egyetlen hibája. Nem jelölte meg, hogy a szöveg idézet. Na már most ha a munkában valóban közösen vett részt a bulgáriai barátjával, akkor sem idézhette volna sajátjaként. De nem lopta csak másolta. És mit tartalmaz a szakmai értekezés, kiértékelés 99 sora, amit nem ismerhetünk. De az értekezés fogalmában ha nyújtott tartalmilag az idézendő tartalomra nézve bármi nemű kritikát bírálatot felülvizsgálati megállapítást, akkor a diploma munkának nevezett kisdoktori megállja a helyét mert ez az értekezés lényege. Lentebb idézem. A plágiumra vagyis a tartalmi és formai másolásra vonatkozóan, ha csak két mondatot más értelmezésben írt le akkor az már nem ugyan az és nincs plágium. Vagy holnaptól be kell szüntetni a WC-papi gyártást mert azt meg 1300 as években francia országban találták fel. Mi meg használjuk ütre-fütre. Micsoda plágium! A pálma levél mégis csak jobb és rögtön nem lesz annyi éhező Afrikában! Aztán és igazándiból! Holnaptól vagy mindenki a zsebébe hurcolja a kis vagy nagy doktoriját vagy lepofozom a körzeti orvosomat ha hozzám nyúl mert ugye lehet, hogy Ő is plágium gyanús! Lehet Ő sem tette időző jelbe a Díszes Doktorijában amit más már valahol leírt. Példaként ez az írás is egy nagy idézet mert betűk keverékéből áll. Na már most aki ilyet még nem írt le az hála a jó Istennek nem is olvassa! Vagyis ez a Schmitt Pál esete a politikai gáncsoskodókkal. És hány disszertációt fognak ezek után nyilvánosságra hozni? Erre most indítottak egy weboldalt. Jó üzlet lesz valakinek aki lemásolja és eladja Timbuktuba! A krokodil vadászok fognak örülni, hogy ilyenjük is van. De China se fog pironkodni Észak Koreába meg nincs internet a fénymásolás meg sorszámozott kérelem alapján megy és arra is hónapokat kell várni. A sok Magyar marha ember! Valaki befesthetné őket olyan Milkásra! Az meg vicc, hogy bekapcsolod a TV- Rádiót, – már a jobb DVD- filmek is ezzel kezdődnek (!) és mit halassz, – Schmitt Pál param, param, param..... Ha ezt a Bécsi fogadási irodák sejtették volna nagy ívű fogadásokat kötöttek volna arra, hogy hányszor hangzik el egy nap Schmitt Pál neve. De ebből a buliból úgy tűnik kimaradtak.

“Az értekezés felépítése, nyelvezete

Az értekezés írásbeli, érvelő típusú szöveg. Az értekezés témája sokféle lehet: életmű elemzése, művészeti alkotás elemzése, szakmai kísérlet értékelése, saját tudományos eredményünk közlése, más munkásságának az elemzése, értékelése, stb. Fontos, hogy az értekezésben megfogalmazott állítások szakmailag hitelesek legyenek, ehhez megfelelő tudományos háttér szükséges. Ezért egy értekezés megírását mindig anyaggyűjtés előzi meg. Ekkor szükséges elolvasni másoknak a témával kapcsolatos fontosabb írásait. Ezeket kijegyzeteljük. Majd összegyűjtjük saját ötleteinket, az érveléshez szükséges adatokat, tényeket, példákat.

Az értekezés hangneme általában tárgyilagos, a szöveg elsősorban az értelemre ha, kerüli az érzelmi mozzanatokat. Az értekezés szerkezetét logikai rendre épülő, lineáris haladás jellemzi. Nem kedveli a szabad képzettársításokat, elsősorban ok-okozati kapcsolatok hálózzák be a szöveget. Az értekezés tárgyalása mindig egy vagy több állítást (tétel-mondatot) fogalmaz meg. Ezeket érvek támasztják alá, példák bizonyítják. Különféle típusú érvfajtákat alkalmazhatnak, de leggyakrabban ok-okozati és bizonyítékokra épülő érveket. Az értekezés fölépítésében és megfogalmazásában különösen fontos figyelembe venni a következő alapelveket: a haladás, az egység és a tagolás, valamint az arányosság elvét.

Az értekezés nyelvét szabatosság, tárgyszerűség és egyértelműség jellemzi. A szakszókat pontosan, következetesen használja, kerüli az egyéni ötletre épülő, változatos megnevezés formákat. Többnyire kijelentő mondatokkal él, mondatszerkesztése világos, szabályos és logikus. A szöveg megértését, a kifejtés követését úgy segíti az értekezés szerzője, hogy kellő számú jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemet használ a mondatok összefűzésére. A jó értekezés stílusa világos, egyszerű, tömör és szemléletes.

Az értekezés élvezetes olvasmány is lehet, ha nemcsak hiteles és tartalmas, hanem folyamatos előrehaladással, újabb és újabb ismeretek közvetítésével állandóan ébren tartja az olvasó figyelmét; ha logikus szövegfelépítéssel és egymásra épülő mondataival olvasója elméjét is mozgatja.

Az értekezés általános felépítése

• Bevezetés: problémafelvetés, témamegjelölés, a források megnevezése, a kifejtés menetének a vázlata

• Tárgyalás: a tétel megfogalmazása, részletezés, bizonyítás, cáfolás, példák, következtetések

• Befejezés: összegzés, kitekintés, személyes vélemény”**

* Egy filmben Páger Antal úr mondta szerepmondás közepette!

** AZ INTERNETEN TALÁLTAM – oPSZ! mÉG ILYET?! http://arthist.elte.hu/kepz_phd_szmsz_5.doc

Nemzeti örömök! - avagy

Nemzeti ürömök…

Ma a Nemzet ünnepén emlékek jönnek, mennek a fejekben és talán először nyilvánosan külföldiek is aktívan ünneplik a Magyar nép nemzeti ünnepét. De mit jelent egy nemzeti ünnep és mit jelenthet a haza? Nos, ez a nagyon összetett fogalom talán elsősorban a magyar földet és e földön Magyar ember által nemzett utódok közösségét és az általuk megélt kultúrát és a kultúrájuk által létrehozott értékeket jelenti. Ebbe az egyszerű állapotba, hogy Magyar embernek születtünk és talán az általunk nemzett utódok is Magyar embernek születnek pofátlanság politikai motivációk sokaságát belevinni és a Nemzet ünnepén mások és a világ szeme láttára szarni-szapulni egymást. Tudom, talán ez is a Magyar virtus része. De. Könyörgöm. Magas intelligenciájú emberek szájából a Nemzet ünnepén párt-politikai céllal a Nemzeti színű kokárda fényében köpködni a másik párt politikáját vajon helyén való e? Vajon erre kíváncsi e a világ? Miért nem Március 16.-án, vagy Március 14.-én rendeznek párt-párt ellen demonstrációkat? Vagy erre talán jobban odafigyelnek a „PIÁROSOK” szerint? Március 15.-én miért nem lehet az országban mindenki egységesen csak egyszerűen Magyar?!

Nos, az Országunk image talán nem érne e meg annyit, hogy egységben a Nemzet! Hiszen itt minden ünnepelt Magyar. Azt ünnepeljük, hogy Magyarok vagyunk, hogy Magyar földön szabad emberként akarunk élni. Nem kérdés a Magyarság tekintetében, hogy mennyi a nyugdíj, vagy a média törvény hogyan rúgta segbe a művész világot! Petőfi és társai nem pártpolitikai célból gyülekeztek Március idusán és nem Magyar a Magyar ellen döfködött, hanem egy elnyomó, megszálló, külső hatalommal szemben állt helyt még az élete árán is. Nekünk nincs ilyen közellenségünk jelenleg. Az EU., egy gazdasági közösség. Össze fogja sok kis egység érdekeit és megpróbálja képviselni azt a többi résztvevő előtt. Ez a folyamat még nagyon gyerekcipőben jár. Orbán Viktor Magyar miniszterelnöknek és a mindenkori kormánynak pedig igenis kötelessége a Magyar belső értékek megvédése és kihangsúlyozása e közösség sajátos érdekeivel szemben. Vagyis Orbán Viktornak igaza van abban is többek közt, hogy Magyar ország belső ügyeit ne az Európai Unió bármely bizottsága döntse el. Miért nem? Mert Ő nem Magyar! És az Európai Unió létrejöttének alapszabálya, hogy egyetlen ország belügyeibe sem szólhat bele mert akkor egyenlővé válik a diktatórikus rendszerű társadalmi formák egyikével, mint a kommunizmus vagy a Nácizmus.

Magyarnak lenni jó! Így mindenkinek további jó magyarkodást kívánok!